A kis kacsacsőrű emlősnek nehéz az élete. Nem elég, hogy nem igazi emlős, mert tojásokat rak, a csőre sem szaruból, hanem bőrből van, ráadásul inkább hasonlít egy több állatból (hód, vidra, kacsa) összerakott kirakósra, mint egy jól megtervezett élőlényre. De mindezek ellenére nem szomorú, sőt általában jókedvű, kedves állatka, aki nagyon szereti, ha kényeztetik, vakargatják, etetgetik, simogatják. Persze csak óvatosan, mert méregtüske van a hátsó lábán.