Szomáli macska

Elegáns, karcsú, megnyerő küllemű, reprezentatív bundájú cica. Feje gömbölyű, arcorri része rövid, stopja határozott, álla erőteljes, orrtükre fekete keretben téglapiros, talppárnái feketék vagy barnák. Füle nagy, szeme kissé mandulavágású, ragyogó zöld vagy sötét borostyánszínű. Teste nyúlánk, hosszú, vastag farkát dús szőrzet borítja. Mancsa kicsi, kerekded. Legvonzóbb fajtabélyege finom, selymes, gazdag csíkozottságú félhosszú bundája. Színváltozatai megegyeznek az abesszin cicáéval.

Nevével ellentétben semmi köze Szomáliához; az Egyesült Államokban tenyésztették ki hosszú szőrű mutáns cicákból. Fajtatisztasága körül mind a mai napig heves viták dúlnak, s bár az egész világon elterjedt, számos országban nem ismerik el hivatalosan. Főként a rövid szőrű macskák tenyésztôit tömörítő egyesületek tiltakoznak elismerése ellen, mondván, a Szomáli macska nem más, mint hibás szőrzetű abesszin cica. Szó ami szó, lényegesen hosszabb szőrzete kivételével valóban az abesszin pontos mása. Az Egysült Államokban 1979 óta ismerik el hivatalosan, a FIFE pedig 1982-ben törzskönyvezte. Eleinte mindössze két - vörösesságra (sorrel) és vadszínű - típusban tenyésztették.

Játékos természetű, kedves, élénk, de csendes, intelligens, jól alkalmazkodik mindenfajta tartási körülményhez. Igényli a társaságot,a viszonylag tágasabb elhelyezést. Gazdájához "kutyahűséggel" ragaszkodik.