Szitakötők: az állatvilág leghatékonyabb ragadozói

Talán az oroszlánok és a cápák tűnnek az állatvilág legveszélyesebb ragadozóinak, viszont hatékonyságukat sohasem vesszük számításba. Míg az előbbi a kiszemelt zsákmányok csupán 25-%-át, addig az utóbbi csak a felét kapja el. Ezzel szemben a bájos és kecses szitakötőről nem is feltételeznénk, hogy veszélyes és nagyon is hatékony ragadozó – egy új kutatás éppen ezt támasztja alá.

A szitakötők kisebb rovarokat fogyasztanak, még röptükben elkapják azokat, sőt a kiszemelt áldozatok mintegy 95 százalékánál sikerrel is járnak. A zsákmány becserkészése után azt cefetekre szaggatva fogyasztják el. Emellett pedig hihetetlenül nagy az étvágyuk is.

A közelmúltban rengeteg tanulmány vizsgálta a szitakötők idegrendszerét, és akárcsak az ember, ők is képesek a szelektív figyelemre, vagyis megkülönböztetni a háttérben lévő felhők vagy más rovarok mozgását a zsákmányétól – éppen ez teszi őket olyan hatásos gyilkoló gépezetekké. A szemműködésük nagyon kifinomult, a rovarvilágban a legélesebb.

A szitakötők hihetetlenül nagy szemmérete lehetővé teszi az agy működését kutató tudósok számára, hogy könnyedén kicsi elektródákat helyezzenek a neuronokra. Ezzel a technikával készített belső felvételek bizonyítják Dr. Steven Wiederman és David O`Carrol kutatásában is, hogy a szitakötők többszörös inger esetén, akárcsak a főemlősök, egyszerre mindig csak az egyikre figyelnek. Dr. Wiederman szerint ez a típusú szelektív figyelem a magasabb rendű gondolkodásra jellemző- hozzátéve, hogy- a szitakötők agyát kevesebb mint egy millió neuron alkotja, mégis az emberéhez hasonlóan működik, amely 100 billiónál is több neuronnal rendelkezik.

A szitakötők ugyanakkor nagyon jó légi atléták, képesek fejjel lefele és visszafele repülni, 360 fokos fordulatra, sebességük pedig elérheti szinte az 50 km/órát is. Illetve ha a szitakötő egyik szárnya meg is sérül, akkor is képes a zsákmányszerzésre. A becserkészés hatékonyságát az is növeli, hogy az áldozat sohasem tud a rá leselkedő veszélyről, hiszen a szitakötő mindig hátulról vagy fentről suhan alá és kapja el, valósággal csapdát állítva.

A szitakötő bájos külleme ellenére igazi ragadozó, egy hihetetlenül precíz gépezetként működik, ezért az sem lehet nagyon meglepő, hogy a szitakötők kutatását főként az Amerikai Egyesült Államok hadserege finanszírozza, akik szerint a rovar egy precíziós drón élő megfelelője lehet.