Szibériai husky
Származási hely: Szibéria
Marmagasság: 51-60 cm
Súly: 16-27 kg
Eredeti feladatkör: szánhúzás
Jelenlegi státusz: kedvenc, versenykutya
Világszerte ismert szánhúzó kutya. Valamikor a nomád életmódot folytató, az Északkelet-Ázsia tundravidékét járó csucskok használták. Az 1850-es években egy angol tengerésztiszt úgy írta le a szóban forgó törzs kutyáit, hogy - más szánhúzó ebekkel összehasonlítva - kicsik, szívósak, izmosak, és az általuk húzott szánok is inkább gyors haladásra, mintsem teherszállításra valók. A Yukon folyón talált gazdag leletek hatására kitört aranyláz a szánhúzó kutyákra irányította a figyelmet. A szánhúzó falkák hajtói büszkék voltak kutyáikra, valamint saját ügyességükre, és versenyeken mérték össze tudásukat. A leghíresebb ilyen rendezvény az alaszkai fogathajtó verseny volt, 408 mérföldes (653 kilométeres) távon. A csucskok fürge kutyái először 1909-ben vettek részt a versenyen szibériai husky néven, megszerezve az első, második és negyedik helyet! A fajtát 1930-ban ismerte el az Amerikai Kennel Club, s azóta rendkívül népszerű lett nem csak Amerikában, de Európában is. Nem pusztán kedvencként tartják, hanem versenyeznek is vele, s ezek a versenyek ma népszerűbbek, mint valaha. Jellegzetes falkakutya. Családszerető, alkalmazkodó, barátságos, ám kissé érzékeny, akaratos. Testi-lelki egészsége érdekében sok mozgásra van szüksége. Elegáns, szép állat. Nevetős ábrázata, gyakran kék szeme, hosszú, selymes, dús bundája különösen vonzóvá teszi. Színe a leggyakrabban farkas-, ill. ezüstszürke, továbbá fekete, fekete, fehér foltos, rőt, valamint a fehér különböző árnyalatai.
(Szöveg, a szerző engedélyével: Veress István - Kutyakalauz)