Skót szarvasagár

Származási hely: Skócia Marmagasság: 71-76 cm Súly: 36-45 kg Eredeti feladatkör: farkas vadászat Jelenlegi státusz: kedvenc

Előkelő származással, romantikus fajtatörténettel rendelkező skót agárféle. Valamikor felföldi agárként ismerték. A nagy vagyonnal és hatalommal rendelkező skót felföldi kapitányok egykor egész falkákat tartottak ezekből a kutyákból, melyek a 16. században  - a szarvas vadászat virágkorában - rendkívül népszerűek voltak Angliában és Skóciában.
A skót szarvasagár nagyjából fele akkora és fele olyan súlyú, mint a Skót-felföldi rőtvad, vagyis az az állat, amelynek vadászatára kitenyésztették. A szarvas hajsza, melynek folyamán két-két kutyát engedtek el a pórázról a vad nyomába, hogy üldözzék, majd végül lábáról ledöntsék, egészen a 18. századig a felső-skóciai nemzetségek legkedveltebb időtöltése volt. A következő évtizedek erdőirtásai azonban lassan-lassan fölszámolták a Skót Felföld törzsi közösségeit, a vadászfegyverek tökéletesedése pedig csökkentette a kutyák iránti keresletet, így a szarvasagarak száma megcsappant. Szerencsére ezek a négylábú "arisztokraták" olyan jó tulajdonságokkal és kellemes természettel rendelkeznek, hogy fennmaradtak és jelenleg nagyobb érdeklődés mutatkozik irántuk, mint bármikor történelmük folyamán. A skót szarvasagár hatalmas termetű, közepesen hosszú, durva, drótszerű bundájú, sötét kékesszürke, szürke, olykor sárga vagy őz vörös, ill. fekete vagy vörös csíkos színű, barátságos, csendes, engedelmes, szívós, egészséges fajta. Tartása nem okoz nagyobb gondot, bár tér- és mozgásigénye nem csekély.