Skót lógó fülű macska

Érdekes, eredeti küllemű állat. A macskák világában eléggé szokatlannak számító, de kellemes jelenség. Feje gömbölyű, arcorri része rövid, erőteljes. Szeme nagy, kerek, nyílt és vidám tekintetű. Legfeltűnőbb fajtabélyege lelógó, illetve előrebicsakló füle. Törzse rövid, szögletes, masszív, végtagjai közepesen hosszúak, kissé oszlopszerűek, erős csontozatúak. A farka ugyancsak hosszú és erőteljes, az olykor előforduló rövidebb, kissé csonka farokvég megengedett. Szőrzete rövid, dús, testhez simuló. Szinte valamennyi előforduló macskaszínben tenyésztik.

Viszonylag új, ám mégis régi keletű macska. Régebbi természettudományos leírások ugyanis emlegetnek bizonyos lógó fülű cicákat, amelyeket Kínában fedeztek fel a zoológusok. Nem tudni pontosan, hogyan kerültek ezek a minden bizonnyal spontán mutáció révén kialakult állatok Skóciába, mindenesetre a napjainkban látható legtöbb ilyen cica egy Susie nevű, fehér színű és lógó fülű nősténytől származik. Ez a macska a fáma szerint valamikor az 1960-as évek vége felé jelent meg az egyik skóciai farmon. S miután a lógó fül: mutáció, és ha lógó fülű egyedeket pároztatnak egymással, az rendszerint torz utódokat eredményez, a skótok ezeket a cicákat olyan álló fülű macskákkal pároztatták, mint például a brit és az amerikai rövid szőrűek. Voltaképpen így alakították ki az új fajtát, amely azután érthető módon a "Scottish fold", azaz lógófülű nevet kapta. (A lógó fül egyébként a háziállatok körében egyáltalán nem ismeretlen jelenség: van ilyen hallószervű kutya, sertés és juh is.)

Jó természetű, barátságos, kedves, értelmes cica. Gazdájához kutya módjára ragaszkodik.