Ritka fajták

Különbséget kell tennünk a valóban ritka fajták és azok között, amelyeket nehéz valamilyen fajtában sorolni. Számos, egyébként ismert fajtát (mandarin, cymric, stb.) csupán kis létszámuk miatt minősítenek ritkának. Egyes típusok, mint például a Man-szigeti macska, a tonkinéz vagy az egyiptomi mau viszont bizonyos területen igen népszerűek, míg más vidékeken szinte ismeretlenek. Az alábbiakban megemlítünk néhány valóban ritka fajtát, olyan macskákat, melyeket egyetlen nemzetközi vagy nemzeti macskaszövetség sem ismer el hivatalosan, ám léteznek, és többé-kevésbé határozott, sajátos fajtabélyegekkel rendelkeznek.

ÚJ-ZÉLANDI MACSKA
Tulajdonképpen elvadult házimacskákról van szó, melyek többnyire sajátos változáson mentek át: szürke alapon csíkozottak lettek, azaz visszaalakultak a közismert vadtípussá.

CEYLONI MACSKA
Kistestű, rövid, testhez simuló bundájú állat. Feje ugyancsak kicsi, homloka hátracsapott, füle viszont nagy, elhegyesedő. Szőre sima, fényes.

CIPRUSI MACSKA
Közepes termetű, inkább tömzsi, mint karcsú testű, izmos állat.  Feje viszonylag nagy, arcorri része kissé hosszú, szeme sárga, füle aránylag kicsi. Szőrzete félhosszú, színe kékesszürke, illetve ezüstös szürke alapon vékony, sötétebb csíkokkal. Állítólag kiváló kígyóölő.

PARAGUAYI MACSKA
Régi fajta, körülbelül 300 éve ismerik. Teste eléggé kicsi, feje ugyancsak kicsi, enyhén megnyúlt. Szeme sárga, füle viszonylag nagy, elhegyesedő. szőrzete rövid, testhez simuló.

MOMBASZAKI MACSKA
Közepes testű, az afrikai vadmacskához hasonlító, rövid, merev, sima szőrű, az emberi településeken félig-meddig elvadultan élő, meglehetősen bizalmatlan természetű, óvatos állat. Mindezek dacára "kedvencként" is tartják.