A sokrétű természetvédelmi tevékenység része a mentőmunka is. Ennek keretében az állatkerti munkatársak olyan Magyarországon honos, vadon élő, és többnyire természetvédelmi oltalom alatt álló fajok egyedeit mentik, amelyek valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. Meglőtt gólyák, mérgezett rétisasok, elárvult sünök és telelésben megzavart denevérek sokasága kerül be évente az Állatkert természetvédelmi mentőhelyére. Azokat az állatokat, amelyek egészségét teljes mértékben sikerül helyreállítani, vagyis újra képesek önállóan boldogulni a természetben, erre alkalmas védett területen engedik szabadon. A behozott állatok számát tekintve az Állatkert tartja fenn az ország legnagyobb ilyen mentőhelyét. 2012-ben például 108 faj összesen 1780 egyede került be, az idei évben pedig januártól szeptember végéig 93 faj 1034 egyedéről gondoskodtak a kert állatmentéssel foglalkozó szakemberei. A mentőmunka támogatása céljából a Fővárosi Állat- és Növénykert külön alapítványt hívott életre Magyar Madármentők Alapítvány elnevezéssel. Jóllehet a munkatársak nemcsak madarakat, hanem kisemlősöket és hüllőket is mentenek, az emberi segítségre szoruló állatok legalább fele szinte minden évben a madarak közül kerül ki.

Állatkölykök és fiókák sokasága

Az Állatkert közönsége és munkatársai az idei évben különösen sok szaporítási eredménynek örülhettek. Ez nemcsak amiatt fontos, mert a nagyközönség nagy örömmel fogadja az állatkölykök és fiókák sokaságát, hanem azért is, mert a ritkuló fajok védelmét szolgáló állatkerti tenyészprogramoknak mindenekelőtt a rendszeres szaporulat az alapja. Az ilyen fajok esetében tehát minden kisállat világra jövetele újabb esélyt teremt a természetvédelem számára. Arról már nem is beszélve, hogy a rendszeres szaporulat jelzi azt is, mennyire érzik magukat jól az állatok.

A kiemelkedő szaporítási eredmények sorát 2013-ban a február 14-én született kiselefánt, Asha világra jövetele indította el. Születése annál inkább figyelemre méltó esemény volt, mivel a Fővárosi Állat- és Növénykertben utoljára 1961-ben történt hasonló esemény, vagyis a közönség több mint fél évszázadon át nem láthatott itt született elefántborjút. Egy nappal Asha világra jövetele után az indiai oroszlánoknál is kölykök születtek, méghozzá mindjárt négy apróság egy alomban. Az oroszlánok szaporítása terén ugyan az Állatkertnek már több mint egy évszázados, kiterjedt tapasztalatai vannak, de a korábbi kölykök mind afrikai eredetű oroszlánok voltak. Az idén született kicsik azonban ritka indiai oroszlánok, márpedig ilyen nagymacskák most először születtek Magyarországon. Két hónappal később egyébként a másik nőstény további három kölyköt ellett, így most összesen hét kisoroszlán cseperedik a kifutóban. Egy másik ritka nagymacska, a perzsa leopárd is szaporodott az idén. A Cezi nevű anyaállat június 10-én adott életet egy kölyöknek. A zsiráfoknál ebben az évben mindjárt két borjú is született, természetesen két különböző anyától, hiszen a zsiráfok alkalmanként csak egyet ellenek. A két kiszsiráf közül az idősebbik május 18-án, a fiatalabbik augusztus 13-án született.

A madaraknál külön érdemes kiemelni a flamingókat. Az idei költési szezonban ugyanis összesen két tucat fióka kelt ki sikeresen a tojásból. A fiókák száma így az elmúlt évekét is meghaladta, pedig tavaly, tavalyelőtt, sőt 2010-ben is igen jelentős volt a flamingó szaporulat. A rendszeres és bőséges utánpótlásból így arra is futotta, hogy néhány nappal ezelőtt 34 állatot egy hollandiai tenyészközpontba szállítsanak el, hiszen még ezután is 133 flamingó maradt Budapesten. A ritka és veszélyeztetett tarvarjaknál hét fióka kelt ki júniusban, a papagájok legnagyobbikának számító jácintkék aráknál pedig egy olyan fióka bújt ki a tojásból, akinek már az anyja is Budapesten látta meg a napvilágot.

Külön érdemes kiemelni a vombatkölyök születését. Ilyenre ugyanis korábban Közép- és Kelet-Európa egyetlen állatkertjében sem volt még példa, és Európa nyugati felének állatkertjeiben is ritkaságnak számít az ilyesmi. A legutóbbi európai vombatkölyök ugyanis húsz évvel ezelőtt született. Éppen ezért a vombatok sikeres szaporításáról szóló beszámoló általános feltűnést keltett az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) nemrégiben megtartott éves konferenciáján.

Természetesen nagyon sok más állatfajnál is voltak kölykök és fiókák a 2013-as évben. Például a gyűrűsfarkú makiknál, a szerecsenmakiknál, az éji majmoknál, a mókusmajmoknál, a jávai languroknál, a szurikátáknál, a törpe mangusztáknál, a zebramungóknál, az ormányosmedvéknél, a mókuscickányoknál, az indiai antilopoknál, a nagy maráknál, 13 madár és hüllőfajnál, valamint a Parasztudvarban látható háziállatoknál is. A lajhár állomány a legutóbbi karácsonykor született lajhárkölyök mellett néhány hete egy újabb kölyökkel gyarapodott.

Tigriskölykök

Az Állat- és Növényszeretet Fesztivál, illetve az állatok világnapja alkalmából pénteken mutatták be a Fővárosi Állat- és Növénykert legifjabb jövevényeit, két tigriskölyköt. Az ifjú szibériai tigrisek augusztus 16-án születtek annak a két állatnak, Nivának és Norbinak a frigyéből, akik már két évvel ezelőtt is megörvendeztették az Állatkert közönségét három utóddal. Azok a kistigrisek, Virgil, Manu és Thrax időközben már felnőttek, és egy németországi állatkertbe kerültek az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) természetvédelmi célokat szolgáló tenyészprogramja keretében.

Az idei tigriskölyköknek ez volt az első nyilvános bemutatkozásuk. Az Állatkert munkatársai nemcsak bemutatták őket, hanem a sajtó érdeklődésétől kísérve mindjárt el is végezték azokat az apró beavatkozásokat, amelyekre ilyenkor szükség van. Mindkét állat kapott féreghajtó pasztát, azonosító chipet, illetve olyan kombinált védőoltást is, amely három vírusos megbetegedéssel, a panleukopéniával (macska szopornyica), a rhinotracheitisszel (fertőző macskanátha) és a kalicivírusos náthával szemben alakít ki védettséget a szervezetében.

Mindkét kölyök nősténynek bizonyult, ám ez alkalommal csak az egyikük kapott nevet. A két kistigris közül az egyiket ugyanis a gyümölcsleveket forgalmazó SIÓ fogadta örökbe jelképesen. A nevelőszülőknek járó oklevelet a Köszönjük Sió Iskolatáska Program gyermekei vették át, akik egy óriási tigrises alkotással is készültek az eseményre. A kistigris a Grusa nevet kapta, amely egyébként oroszul körtét jelent. Az örökbefogadással a SIÓ „Vitatigris” Grusa arany fokozatú támogatójává vált. A másik kölyök később fog nevet kapni, az Állatkert ugyanis az ő számára is szeretne egy támogatót találni.

A nagyközönség az elkövetkező napokban még nem láthatja a kistigriseket, ugyanis két hét múlva még egy újabb vakcinát is kell kapniuk, és csak ezután lehet majd kiengedni őket a kifutóra. Ezért leghamarabb október második felében lehet majd őket megtekinteni.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben 1876 óta élnek tigrisek, az első sikeresen felnövekedett budapesti tigriskölyök pedig 1886 áprilisában látta meg a napvilágot. Ettől kezdve több-kevesebb rendszerességgel szaporodtak is a csíkos nagymacskák. Ebben az időszakban az Állatkert főképp bengáli tigriseket, illetve alkalmanként jávai tigriseket tartott, a mostaniak azonban a szibériai alfaj képviselői. Az első szibériai tigris 1937. november 28-án érkezett Budapestre, az első szibériai kölykök viszont jóval később, az 1970-es években születtek. A jelenlegi tenyészállatok közül a hím – Norbi – éppen tízéves és 2004 őszén érkezett Budapestre. Niva jóval fiatalabb, augusztusban volt hétesztendős és 2010-ben került ide. Niva és Norbi nászából 2011 májusában már született három kölyök, ők a Virgil, Manu és Trax neveket kapták. Az időközben teljesen felcseperedett, már csaknem felnőtt állatokat idén márciusban szállították el egy németországi állatkertbe.