Német dog
Származási hely: Németország
Marmagassága: min. 72-80 cm
Súly: 60-80 kg
Átlagos alomszám: 5-10 kölyök
Várható élettartam: 8-10 év
Eredeti feladatkör: harci kutya, vadászat nagyvadra
Jelenlegi státusz: őrző-védő kutya
Ősi fajta, hatalmas, dogszerű kutyákat már Kr.e. 12. században ismertek. Egy babiloni dombormű ilyen ebet ábrázol, melyet asszír harcos vezet pórázon. A régi Egyiptomban, a IV. dinasztia síremlékein (Kr.e. 2500-ból) ugyancsak találtak hasonló jellegű kutyaábrázolásokat. A rómaiak ugyancsak tenyésztették - és nagyra becsülték - a rettegett molosszusokat, a dogok elődeit.
A középkorban is fontos szerep jutott a dogoknak, melyek azidőtájt masztiffok, ír és skót agarak keresztezése révén alakultak ki. Ezek a hatalmas, szívós, erős kutyák hajtó ebek voltak: medvére, vaddisznóra, farkasra vadásztak velük.
A "dán dog" - melyet tévesen neveznek így - tulajdonképpen német találmány, legalábbis Németországban érte el a jelenlegi stadardjének is megfelelő tökélyt. Ha helyesen nevelik, ennek a kolosszusnak kötélidegei vannak. Végtelenül szereti gazdáját és családját, határtalanul türelmes a gyerekekkel, kiváló megfigyelő, gyors felfogású, néha mintha még a szót is értené. Elrettentő külseje ellenére nem agresszív, bár idegenekkel szemben bizalmatlan és jaj annak, aki családjára, gazdáira kezet emel! Sárga, csíkos, kék és harlekin (fekete-fehér foltos) változatban tenyésztik. (Amerikában a barna színt is elfogadják.)
(Szöveg, a szerző engedélyével: Veress István - Kutyakalauz)
A mesterkiképző véleménye a fajtáról: