Német boxer

Származási hely: Németország Marmagasság: 53-63 cm Súly: 25-32 kg Átlagos alomszám: 4-8 kölyök Várható élettartam: 10-12 év Eredeti feladatkör: őrzés, bikaviadalok Jelenlegi státusz: kedvenc

Mint azt neve is egyértelművé teszi, német fajta. Távoli őseit nem lehet pontosan meghatározni, de annyi bizonyos, hogy az ókori szelindekek, a molosszusok leszármazottja. Ezek az ázsiai hódító seregekkel érkeztek Európába harci kutyákként. Európában azután szándékos vagy véletlen keresztezések révén súlya, testmérete csökkent. A középkorban németalföldön bullenbeissernek  (bikaharapónak) nevezték, s feltehetően szarvasokra, vaddisznókra és medvékre vadásztak vele, de használták házőrzésre és nyájak védelmezésére is. Végül a 19. században kialakult a közepes testnagyságú, tömpe orrú kutya. Lóistállókban lakott, lovasokat és szekérkaravánokat kísért, a rakományt vigyázta. Ez volt az a kutya, melyet az ezredforduló táján német tenyésztők kezdtek szelektálni.

A bokszer tehát újabb kori német, pontosabban bajor kreáció. 1895-ben a müncheni kiállításon négy példányt indítottak a próbakategóriában, 1905-ben megszületett az első fajtaleírás, 1925-ben kizárták a fekete színű, 1938-ban pedig betiltották a fekete-fehér tarkát. A bokszer Németországból elterjedt az egész világon, standardja maradt ugyanaz, bár a különböző országok kutyatenyésztői ízlésének és szokásainak megfelelően némi változtatással...

A bokszer tehát eredetileg harci kutya volt, s ilyen a természete is. Rendíthetetlen bátorságú, harapós, természetes önbizalommal rendelkezik. Rendkívül hűséges és gyerekszerető. hajlandó életét adni gazdáiért. Nagyszerű társ és testőr. Négyzetes formájú, középtermetű, rövid szőrű, egyszínű rőt vagy tigriscsíkos. Izomzata jók kivehető, tartása, járása ruganyos, büszke.