Mocsári teknős nap a Naplás-tónál

A WWF Magyarország egyetlen őshonos teknősfajunk védelme érdekében Mocsári teknős napot tartott a Naplás-tónál 2012. április 27-én. Ebből az alkalomból a WWF munkatársai élő teknősökkel demonstrálva hívták fel a figyelmet a fajt veszélyeztető tényezőkre. Ezután pedig felavatták a Főváros Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának támogatásával elkészült mocsári teknősről szóló ismeretterjesztő táblát.

A WWF Magyarország 2002-ben indította el mocsári teknős védelmi programját, hiszen a környezeti nevelés, a társadalom környezettudatossá tétele fontos szempont a szervezet életében. Az elkészült új információs tábla a jövőben elősegíti a területre kirándulók szemléletformálását, ezáltal a faj védelmét is. A táblát dr. György István Budapest főpolgármester-helyettese és Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója avatta fel. Az eseményen a 16. kerületi Jókai Mór Általános Iskola diákjai is részt vettek egy alternatív környezetvédelmi óra keretében.

A WWF mocsári teknős védelmi programja több részből tevődik össze. A szervezet önkéntesek bevonásával országszerte foglalkozott adatgyűjtéssel, a terepi munkák egyik mintaterülete pedig a Naplás-tó volt. Állományfelmérést végeztek, rádiótelemetriás eszközökkel nyomon követték az állatok mozgását, valamint fészkelő helyek kiépítésére és napozóhelyek kialakítására is sor került.

„A Naplás-tó mocsári teknőseit csak akkor tudjuk megőrizni, ha a tó látogatói ismerik és megbecsülik a természet értékeit. A Fővárosi Önkormányzattal már több más programban is sikeresen együttműködtünk, mint például a minden év márciusának utolsó hétvégéjén megrendezett Föld Órája kampány.” - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

A Naplás-tó értékes vizes élőhely, Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, ahol még megtalálható Magyarország egyetlen őshonos teknős faja. Ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe, amely a tavon kívül a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt összesen mintegy 150 hektárt fed le. 1997 óta tájvédelmi körzet, mely a Budai után a második legnagyobb ilyen védett terület Budapesten.

Ma még élnek Magyarországon mocsári teknősök a lassú folyású vizekben és az állóvizekben, de számos veszély fenyegeti őket. Élőhelyeiket és tojásrakó területeiket gyakran beépítik, a szaporodási időszakban vándorló példányokra pedig a növekvő autóforgalom jelent veszélyt. Emellett fontos megemlíteni a hazai vizekben megjelenő idegenhonos teknősfajt, a vörösfülű ékszerteknőst, amely szintén veszélyt jelenthet rájuk nézve. A városokhoz, falvakhoz közeli tavakban azért jelenik meg ez a távoli tájakról származó faj, mert egyes hobbiállattartók szabadon engedik a megunt állatokat. Az ékszerteknős a mocsári teknőshöz hasonlóan főként rovarokkal, csigákkal, férgekkel, halakkal és algákkal táplálkozik. Ugyanakkor nagyobb termetű és gyorsan szaporodik, ezért kiszoríthatja őshonos teknősfajunkat a csökkenő területű élőhelyekről.