Magyar találmány: Vadriasztó az autópályák mentén

Amióta megépítették az első autópályát, probléma a vadvédelem. Idehaza 2007 és 2011 között 8000 felett volt a forgalmas szakaszokat átszelni kívánó állatok miatt előidézett balesetek száma. A védőkerítést találják a leghatékonyabb védelmi módszernek, de magyar fejlesztők előálltak egy jobb megoldással.

Az autósokra nemcsak saját maguk, autóstársaik, az időjárási viszonyok vagy a műszaki hibák jelentenek kockázatot, hanem az utakra tévedő állatok is. Különösen igaz ez az autópályákra, ahol a nagyobb sebesség miatt a vadelütés vagy az annak elkerülése érdekében végrehajtott hirtelen kormánymozdulat súlyosabb következményekkel is járhat.

Az állatok távoltartásának leghatékonyabb eszköze a védőkerítés, amelynek létesítése 2007 óta mindenhol kötelező az újonnan épített gyorsforgalmi utak mentén, azonban ez a módszer sem jelent tökéletes biztonságot. A nagyobb csomópontok környékén, a fel- és a lehajtóknál nem telepíthetnek 3 méter magas kerítést, a balesetek többsége pedig ezeken a szakaszokon következik be.

Komoly veszélyforrást jelentenek még a szándékos kerítésrongálások és azok a szomorú esetek is, amikor a járművezetők a megunt házi kedvenceket a pihenőhelyeken vagy az úttesten „felejtik”. De bármilyen okból jutnak be az állatok, többnyire nem sikerül élve távozniuk: az a védőkerítés ejti őket csapdába, amelynek éppen a távoltartásuk lenne a rendeltetése.

Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) kimutatásai szerint a társaság által kezelt úthálózaton 2007 és 2011 között összesen 8273 állat pusztult el gázolás következtében (hüllőket és madarakat nem számolva). A regisztrált fajok közül a legnagyobb számban rókák (3486) estek áldozatul, az igazi veszélyt jelentő nagytestű vadak (vaddisznók, őzek, szarvasok) közül pedig 526 példányt ütöttek el.

Létezik-e olyan megoldás, ami látványosan csökkentené a balesetek számát? Igen, vannak, de a legfrissebb kutatások szerint egyik sem tekinthető hatékony védelemnek. Az amerikaiak kifejlesztettek egy texasi kapu nevezetű védelmi rendszert, de ez csak a patás állatokat tartja távol a sztrádáktól. Egy másik megoldás, az úgynevezett elektromos paplan, ami kis áramütésekkel jelzi az állatnak, hogy tilosban jár.  Ez nagyon költséges, a téli hónapokban ráadásul használhatatlan.

Az ELTE szakemberei az egyik magyar cég által kifejlesztett mozgásérzékelős rendszerben látják a jövőt, mert nem csak a vadak mozgását képes érzékelni, hanem olyan ultrahang jeleket is le tudnak adni, melyek a vadállatok számára vészjóslóak. A szerkezet egyelőre tesztelési fázisban van, de az eddigi eredmények rendkívül bíztatóak. Bízunk benne, hamarosan megtalálják a végleges megoldást, mert a sajnos a balesetek száma évről-évre növekedő tendenciát mutat.

A teljes cikk ezen a linken érhető el: http://index.hu/tudomany/2012/12/07/patkanysikolyt_vet_be_az_aak_a_vadak_ellen/