Kutya - ember barátság? Itt a tudományos magyarázat!

Sokszor hallani olyasmit a kutyatulajdonosoktól, hogy négylábú barátjuk mintha képes lenne olvasni a gondolataikban. Hogyan tanulják meg a kutyák, miként kell finom falatokért könyörögni, illetve hogy főként akkor rosszalkodjanak, amikor nem nézünk oda?

Monique Udell és munkatársai a Floridai Egyetem kutatói szerint a kutyák érzékelik, mennyire figyel rájuk az ember, és eszerint reagálnak, ami sokat elárul a kutyák észjárásáról és arról, mit tanulnak az emberek viselkedéséből. Kutatási eredményeik arra utalnak, hogy a kutyák sajátos jelzések, az adott helyzet és korábban szerzett tapasztalataik alapján reagálnak az emberre. (Az ide vonatkozó tanulmány a Learning & Behavior szakfolyóirat online kiadásában jelent meg.)

A legújabb kutatások során meglepően sok emberszerű szociális viselkedést figyeltek meg a kutyáknál. A négylábúak képesek válaszolni az emberi testbeszédre, szóbeli parancsokra, és észlelni, milyen mértékben figyelnek rájuk. Felmerül a kérdés: miként tesznek szert ezekre a képességekre? Vajon mi alapján következtetnek arra, hogy mi zajlik egy emberben? Megfigyelik, hogy az illető hogyan lép fel és viselkedik bizonyos helyzetekben, és aztán ennek megfelelően reagálnak? Vagy tapasztalati úton tanulnak, a környezet jelzései, egyes ingerek jelenléte vagy hiánya, vagy akár az emberi viselkedés jelzései alapján? Udell és munkatársai munkája némi fényt derít ezekre a kérdésekre.

Udell és kollégái a házi kedvencként, illetve menhelyen tartott kutyák, valamint a farkasok viselkedését hasonlították össze. Minden állatcsoporttal két kísérletet végeztek el: az egyikben a négylábúak egy rájuk figyelő személytől kérhettek ennivalót, a másikban pedig egy olyan személytől, aki nem láthatta az állatokat. Azt akarták megtudni, hogy vajon a környezet, amelyben az állat nevelkedett és élt (menhely vagy család), vagy a faj (kutya vagy farkas) játszik nagyobb szerepet az állat teljesítményében.

Udellék elsőként bizonyították, hogy a farkas a kutyához hasonlóan képes sikeresen táplálékot kunyerálni egy rá figyelő személytől. Ez mutatja, hogy mindkét – háziasított és vadon élő – faj képes érzékelni, milyen mértékben figyel rá az ember, és ennek megfelelően viselkedni. Emellett mind a farkasok, mind pedig a kutyák rövid időn belül jelentős fejlődést mutattak, azaz egyre jobb teljesítményt nyújtottak.

Az is kiderült a kísérletekből, hogy a kutyák nem egyformán érzékenyek az ember figyelmére utaló összes látható jelre. A  családi környezetben élő kutyák menhelyi társaikhoz képest jobban érzékelték a rájuk irányuló figyelemre utaló ingereket. A menhelyi kutyák, amelyek ritkábban tartózkodnak emberek körében, nem jól teljesítettek a táplálékkéréssel kapcsolatos feladatban.

A kutatók szerint: „Az eredmények arra utalnak, hogy a kutyák azért képesek megfigyelni az ember viselkedését, mert készek az embereket csoporttársként elfogadni, illetve hozzászoktak, hogy kövessék az ember mozdulatait és reakcióit, hogy megerősítést kapjanak. A gazda figyelmére utaló jelek, a kontextus, amelyben egy parancs elhangzik, és a korábban szerzett tapasztalatok mind fontos szerepet játszanak.”