Az állatvilágban is jól ismert a vizuális megtévesztés párválasztás során

Hogy vonzóbbá tegyék gallyakból készült építményeiket, a lugasépítő madarak az optikai csalódás eszközét is bevetik: a nagyobb köveket, csontokat, kagylóhéjakat a lugasuk bejáratától messzebb helyezik el, míg a kisebbeket közelebb ahhoz.

Az Ausztráliában és Új-Zélandon honos lugasépítő madarak rafinált rituálét eszeltek ki, hogy meghódítsák a hölgyek szívét. Gallyakból lugast építenek, és világos tárgyak egyvelegével díszítik fel. A látványtól odavonzott tojóknak a hímek rikítóan színes tárgyakat kínálnak fel, például gyümölcsöket. Ők maguk ugyanis jelentéktelen megjelenésűek, és így nagyobb védelmet élveznek a ragadozókkal szemben, mint más madárfajok hímjei, amelyek feltűnő tollruhával csalogatják magukhoz a másik nemet.
Mivel a távolabbi tárgyak kisebbnek látszanak, a lugasból kitekintve úgy tűnik, hogy minden begyűjtött tárgy egyforma méretű. A világosszürke tárgyakból kialakított dekoratív bejárati rész összességében kisebbnek hat, a világos szín azonban intenzívvé teszi. A lugasba lépő tojók így úgynevezett kényszerperspektívát látnak - írják a melbourne-i Deakin Egyetem kutatói, Laura Kelley és John Endler a Science című folyóiratban a Die Welt internetes kiadásának ismertetése szerint (www.welt.de).

A biológusok a mályvapártás lugasépítők (Chlamydera nuchalis) párzási sikerét vizsgálták. Arra az eredményre jutottak, hogy minél jobban sikerült a hímeknek azt a benyomást kelteniük, hogy a tárgyak egyforma méretűek, annál nagyobb sikert értek el a tojóknál. Szerepet játszott az is, hogy a lugason belül honnan szemrevételezte a tojó az alkotást.
Egyelőre tisztázatlan, hogy miért épp az optikai csalódás játszik döntő szerepet a párzási sikerben. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a világos színű tárgyak annál tovább lekötik a tojó figyelmét, minél jobban hasonlítanak egymásra színben és látszólagos méretben.
A kutatók úgy vélik, hogy más fajok is kihasználhatják a vizuális megtévesztés elvét a párválasztás során.