Hócipős macska
Rendkívül látványos küllemű, érdekes megjelenésű, rövid szőrű birmanra hasonlító cica, fehér mancsokkal ("hócipővel"), himalája bundamintázattal, keleti típusú testfelépítéssel. Törzse karcsú, izmos, de valamivel testesebb és súlyosabb, mint a sziámié. Feje gömbölyű, arcorri része enyhén elhegyesedik, a koponyatető kissé domború, az orrhát egyenes, az orrnyereg a többi keleti fajtáéval ellentétben erőteljes. Füle aránylag kicsi, szeme mandulavágású, farka hosszú, a vége felé elvékonyodik. Végtagjai egyenesek, közepes hosszúságúak. Szőrzete rövid, sűrű, sima.
A fantáziadús amerikai tenyésztők sok egészen különleges fajta kialakításával járultak hozzá a macskafajták széles választékának további gazdagításához. Ezek közül az egyik legkülönlegesebb "találmányuk" a Hócipős macska, amelynek eredeti - "utcai" - változata a kóbor macskák életét élte mindaddig, míg fel nem fedezték és tervszerû tenyésztésbe nem vonták. Az utcai hócipősök többsége sziámi nősténytől és ugyancsak kóbor bikolor kandúrok "szabad szerelméből" született. Nemesítésük sikerrel járt: a fajta megjelent és hatalmas sikert aratott a kiállításokon.
A Hócipős macska egészséges, életerős, kiegyensúlyozott vérmérsékletű, nem túlságosan hangoskodó, értelmes, játékos, ragaszkodó természetű cica.
(Szöveg, a szerző engedélyével: Veress István - Macskalista)