Himalája macska

Hasonlít a perzsához (no meg a birmanhoz): a széles, gömbölyű fej, a nagy, kerek szemek, a rövid, fitos orr, a zömök test, a tömzsi lábak, a hosszú, leomló szőrzet - mind-mind olyan sajátosság, amely mindkét fajtánál megtalálható. A himaláját végülis a colourpoint színjelei (a testtől eltérő végtagszínek) teszik jellegzetessé, no meg az a tény, hogy a birmantól eltérôen mancsai sohasem fehérek. Színváltozatai megegyeznek a sziámiknál található variációkkal.

Több mint fél évszázaddal ezelőtt egy fanatikus tenyésztő elhatározta, hogy keresztezi a sziámit a perzsa macskával, s ezáltal olyan cicát alakít ki, amelynél mindkét fajta jellemzői megtalálhatók. Az eredmény: egy hosszú szőrű macskaféle - típusában perzsa, szőrzetmintában sziámi. Hát valahogy így keletkezett a himalájaként ismertté vált hibridfajta. "Státusza" a mai napig vitatott, tudniillik egyes törzskönyvező egyesületek nem hajlandók külön fajtaként elismerni, hanem a perzsa osztály egyik színváltozataként tartják nyilván. S hogy még nagyobb legyen körülötte a zűrzavar, Angliában hosszú szőrű colourpoint, Amerikában himalája, Németországban pedig khmer macska a neve. Mindez persze a fajta tenyésztőit nem érdekli túlságosan.

A Himalája macska jó természetű, nyugodt, már-már túlságosan is kényelmes, vagyis hétalvó cica. Kedveskedő, érzelmes állat, szereti, ha ölbe veszik, simogatják. Szívós, életerős fajta, nem ritka a hat egészséges kölyökbôl álló alom.