Ezért támadnak a gyerekekre a kutyák - Itt a tudományos magyarázat

Másként értelmeznek egyes jelzéseket a kisgyerekek és a kutyák, gyakran ez vezet végzetes támadásokhoz - állapították meg tudósok.

Az angliai Lincoln Egyetem kutatója rávilágított: elsősorban a négyéves gyerekek azok, akik a figyelmeztető jelzésként szolgáló vicsorgó fogakat nevető, boldog, barátságos arcként értelmezik. Ezt az arckifejezést az esetek 62 százalékában kapcsolatfelvételre való felhívásként értékelik, még akkor is, ha kutya társaságában nevelkedtek. Egyelőre nem világos, miért épp négyéves korban jellemző ez a probléma. Később a gyermekek megtanulják, hogy az emberi arckifejezések nem ültethetők át egyszerűen más fajokra. Ebben nagy szerepe van a szülői tanításnak is.

Alexandra Horowitz, az amerikai Columbia Egyetem tudósa szerint is túlságosan emberi módon értékeljük a kutyák jelzéseit és viselkedését. Empirikus kutatások során megállapították, hogy - bár a gazdik gyakran meg vannak róla győződve - négylábú kedvenceik nem néznek "bűnbánó arccal", hiszen nincs lelkiismeret-furdalásuk sem. Az ebek ugyanis nem saját, hanem a gazdi szigorú, feddő viselkedésére reagálnak.

A kutyák tehát a szó hagyományos értelmében véve nem szégyellik magukat, csupán bizonyos nyugtató viselkedést tanúsítanak, amelyet az emberek hajlamosak rossz lelkiismeretként értelmezni. A vizsgálatok során kiderült, hogy a kutyák akkor is alázatosan viselkednek, ha nem követtek el semmit, de ok nélkül szembesülnek a gazdi büntető jelzéseivel. Ugyanakkor négylábú barátaink rendelkezhetnek bizonyos szintű igazságérzettel: ha úgy vélik, igazságtalanul bánnak velük, csökken együttműködési készségük és kevésbé akarnak megfelelni a gazdinak. Hogy ennek hátterében egyfajta természetes igazságérzet, vagy pedig a kontaktszemély következetlen viselkedéséből fakadó zavar áll-e, egyelőre kérdéses.

Szóval jobb félni, mint megijedni, akármennyire is barátságos egy eb, közeledjetek hozzájuk fenntartásokkal.