Vízimedve: Egy állat ami még a csótánynál is ellenállóbb

Nincs semmi, ami elpusztíthatná. Bírja a legkeményebb hideget, a legnagyobb forróságot, játszva túléli a világűrt és meg sem kottyan neki a vákuum.

Ha megkérdeznénk, melyik állatról tartják azt, hogy még az atomrobbanásnak is ellenáll, akkor bizonyára mindenki azonnal rávágná: a csótány! Való igaz, a közhiedelem úgy tartja, ő a legellenállóbb állat a Földön, de ezt mi most megcáfoljuk. Létezik ugyanis egy olyan állat, amelyik szó szerint elpusztíthatatlan. Őt medveállaktának hívják, és nem sokkal szebb, mint ízeltlábú társa.

A medveállatkák (Tardigrada) közeli rokonságban állnak az ízeltlábúakkal, de több tulajdonságukban eltérnek. Testüket kemény kutikulapáncél fedi, melyet hidrosztatikus váz feszít ki. Ragadozó és növényevő fajokkal is találkozhatunk. Méretük 0,2-1 mm-ig terjed.

A medveállatkákról az első feljegyzéseket J.A. Goeze készítette 1773-ban és „kis vízimedvéknek” nevezte el őket. Világszerte előfordulnak, a Himalája 6000 m-es csúcsai fölött, a tengerek 4000 m-nél is mélyebb területein éppúgy megtalálhatók, mint a sarkvidékeken vagy az Egyenlítő környékén.

Leggyakoribb életterük a zuzmók és mohák alkotta életközösségek, de a világ bármely pontján fellelhetők, így homokdűnékben, tengerparton, tengerben, vagy édesvízben.

Emberi léptékkel szinte elképzelhetetlen ennek az apró kis állatkának az ellenállósága: 151 °C-ra felhevítést percekig is elviseli, napokig túléli a −200 °C-os fagyasztást, és pár percig −272 °C-on is kibírja. Raul M. May, a Párizsi Egyetem dolgozója mutatta be, hogy az állat egyes példányai túlélték az 570 000 rad Röntgen-sugárzást, (Az emberi szervezet 500 rad sugárzás hatására halálos sérüléseket szenved.) valamint a rendkívül alacsony nyomást (vákuum) és rendkívül magas nyomást (a földi légköri nyomás százszorosát) egyaránt eltűri szervezetük, sőt, még az űrben is képesek létezni szkafander nélkül!

Szóhoz sem jutunk!