Értik a jelbeszédet a delfinek

A delfinek intelligens állatok, ezt sokan tudják, de azt gondolták volna, hogy nyelvi képességek területén még a csimpánzokon is túltesznek?

Akárcsak a csimpánzok, gorillák és bonobók, a delfinek is sikeresen el tudják sajátítani a jelbeszédet. Louis Herman, a Hawaii Egyetem professzora és a Delfinintézet alapítója a 70-es évek óta foglalkozik delfinekkel, és kutatásainak eredményeit legalább 120 cikkben publikálta.

Legismertebb delfinje az Akeakamai (1976–2003) névre hallgató palackorrú delfin volt, akinek a neve nagyjából filozófust jelent hawaii nyelven. Akeakamai 60 jelet tanult meg, és ezek kombinációiból legalább 2000 mondatot tudott megérteni. Helyesen értett és értelmezett olyan mondatokat, mint „tedd a bal oldali frizbit a jobb oldali kosárba”, ami öt jelnek felelt meg a megfelelő sorrendben (jobb + kosár + bal + frizbi + be).

A Herman által kidolgozott és megtanított jelbeszéd nem csak szavakból, hanem szintaxisból is állt. A szörfdeszka + ember + vidd jelentése „vidd az embert a szörfdeszkához” volt, míg az ember + szörfdeszka + vidd jelentése épp a fordítottja: „vidd a szörfdeszkát az emberhez”. Ez a fordított felépítésű nyelvtan azt kívánta Akeakamaitól és társaitól (a kísérletben négy másik delfin is részt vett), hogy az egész utasítást végighallgassák a helyes végrehajtás érdekében. Az utasítások hossza két és öt szó között mozgott, és ha Akeakamai néha el is tévesztette a tárgyat, a nyelvtant szinte soha.

A delfinek más, a nyelvhez és kommunikációhoz kapcsolódó képességekben is jeleskednek. A csimpánzok nagyon nehezen és rosszul sajátítják el a tárgyra mutatást. A csimpánzok egyáltalán nem használják ezt a vadonban, és bár laboratóriumi körülmények között megtanulják használni az emberek figyelemének felkeltésére, meglepően gyengén tudják csak megérteni. Ha az ember ujja nem súrolja szinte a tárgyat, egyszerűen nem értik meg a mutatást.

Van egy másik képesség is, amiben a delfinek jobban teljesítenek a csimpánzoknál: a kétdimenziós reprezentáció, konkrétan a televízió képernyőjén mutatott képsorok értelmezése. A tükörképét mindkét faj felismeri, ami általánosságban a magasabb szintű öntudatot jelez, de a csimpánzok csak nehezen és hosszú tanulási folyamat után értik meg a videón rögzített utasítások értelmezését, amelyek megvalósításával egyébként semmi nehézségük sincs, ha élőben, három dimenzióban történik. A képi reprezentáció egyfajta elvonatkoztatást kíván. Ezzel ellentétben Lou Herman delfinjei a legelső alkalommal helyesen értelmezték a tévéképernyőn mutatott jelbeszédet.

A delfinek hatalmas agyméretéhez valószínűleg az is hozzájárul, hogy csak tudatosan tudnak lélegezni (nem lehet őket altatni például) és alvás közben is csak az egyik agyféltekéjük pihen, hogy a másik irányítani tudja a légzésüket.

A delfinek kommunikálási képességének és intelligenciájának kifejlődését társadalmuk komplexitása és az együttműködés szükségessége segíthette elő. A delfinek, akárcsak a csimpánzok, csoportokban élnek, és sokáig az anyjukkal maradnak, akitől megtanulják a csoportos együttélés és viselkedés szabályait. De az anyjuktól nem csak ezt kapják.

A skót St. Andrews-i egyetem legújabb floridai kutatásai azt látszanak igazolni, hogy a delfineknek az emberekhez hasonlóan saját, egyedi nevük is van, ami egyben az anyjuk nevének egy változata. A delfinek füttyjeleket adnak ki, amiről megismerik egymást. Ez még akkor is igaz, amikor a füttyjeleket szintetizálva módosítják, és csak az alapfrekvencia-változásokat tartják meg. Tehát nem maga a hang, a hanghordozás az, ami alapján azonosítják egymást, hanem valódi, delfinenként eltérő névről van szó. Ez az első eset, hogy az emberen kívül még egy faj igazoltan neveket használ.