Árvízből mentett hódkölyöknek segít az Állatkert

Az árvíz miatt szakadhatott el szüleitől a Rába mentén talált hódkölyök. Az állatot jelenleg az Állatkert természetvédelmi mentőhelyén gondozzák, s ha sikerült felnevelni, visszaengedik természetes élőhelyére.

Árvízből mentett hódkölyköt nevelnek a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai. Az idén tavasszal született apróságot valószínűleg az árvíz szakította el az őt nevelő szülőktől. Az állatot szombaton találták a Rába mellett, és először Győrbe, a helyi Xantus János Állatkertbe vitték. Ott azonban az árvízi védekezés feladatai miatt nem tudtak róla gondoskodni, így került vasárnap a Fővárosi Állat- és Növénykertbe.

Mivel az állat fejlettsége alapján éppen abban a korban lehet, amikor a kis hódok már némi szilárd táplálékkal is próbálkoznak, ezért mindjárt az első este kecsketejet, illetve rágcsálóknak való szilárd takarmányt is kínáltak neki. Ezek közül azonban inkább a szilárd táplálék nyerte meg a tetszését, így például a kifejezetten rágcsálóknak készült tápból egészen sokat evett. A kicsi állapota jó, de a gondozók még nem nyugodtak meg teljesen, hiszen ahhoz legalább egy héten át kellene rendesen táplálkoznia. Addig azonban még az állatkerti munkatársak közül is csak azok láthatják, akik a kis hód pótmamájává szegődtek.

Az eurázsiai hód (Castor fiber) Magyarországon őshonos állatfajnak számít. A XIX. század közepére ugyan teljesen eltűnt hazánk területéről, az 1990-es évektől kezdődően azonban több visszatelepítést hajtottak végre a természetvédelmi szakemberek. Emellett a szomszédos országokból egyes hódok spontán módon is áttelepültek. Így mára nagyjából félezer állatra tehető Magyarország hódállománya. A hód hazánkban védett állat, természetvédelmi eszmei értéke 50.000 Ft.

A nőstények 105-107 napos vemhességi idő elteltével hozzák világra utódjukat. Ellésenként általában egy, kettő, vagy – nagy ritkán – három kölyök jön a világra. A hódtej rendkívül tápláló, így az apróságok gyorsan fejlődnek. Ráadásul a róluk való gondoskodásból nemcsak az anyaállat, hanem az apa is kiveszi a részét. A kicsik háromhetes korukban próbálkoznak meg először a szilárd táplálékkal, de legalább kétéves korukig a szüleikkel szoktak maradni.

A Fővárosi Állat- és Növénykert által életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány, amely emberi segítségre szoruló védett hazai állatok, köztük nemcsak madarak, hanem emlősök és hüllők mentésével és védelmével foglalkozik, az idei évben már korábban is mentett hódot. Az azonban egy mérgezéses tüneteket mutató kifejlett állat volt, amelyet felgyógyulása után a Rába sárvári szakaszánál engedtek szabadon.