Aladár, a süni ismét a szabadban

Idén ősszel egy aprócska, alig 100 grammos sünkölyök érkezett a WWF irodájába, melyet túrázók találtak. Bár a WWF nem foglalkozik állatmentéssel, két ott dolgozó kolléga úgy döntött, befogadja a kis árvát, és télire otthont nyújt számára.

Azok a sünök, akik nem érik el 600 grammos súlyt ősz közepe-vége felé, szinte biztosan elpusztulnak. A téli álom során ugyanis egyszerűen nincs elegendő tartalékuk, melyet felélhetnének, megfelelő táplálékot pedig ebben a bódult állapotban, ráadásul télen aligha találnak.

Éppen ezért fontos, hogy aki az őszi időszakban találkozik ilyen „súlyon aluli” tüskés apróságokkal, fogja be őket, és vagy teleltesse át maga - ha erre lehetősége van - vagy adja le az erre szakosodott szervezetek egyikénél. A sün megfelelő teleltetéséről rengeteget olvashatunk az interneten. Véglegesen megtartani azonban senki ne akarja, a sün vadállat és védett is.

A WWF sünije az Aladár nevet kapta, aki egy nagy szalmával teli ládában vészelte át a telet, időnként pedig bejárhatta az egész lakást is. Hatalmas mozgásigényét egy nagy mókuskerék biztosította, táplálékként pedig kukacokat, rovarokat, almát és kifejezetten sünöknek kifejlesztett konzerv és száraz eledelt kapott.

Két hete végül a WWF munkatársai szabadon engedtük Aladárt a Dunakanyarban, aki eleinte kissé félénken, majd felbátorodva vágott neki erdőnek, mezőnek, immáron 650 grammos felnőttként. Jó utat Aladár!