A madár - Barát vagy ellenség?

Szerencsére egyre gyakrabban hallhatjuk, hogy az állatvédők és az állatok sorsát szívükön viselő emberek mennyi mindent megtesznek az állatokért. Óvják, védik és etetik őket - a kóbor csatangolókat, a kivert gazdátlanokat és az utcán élő szárnyasokat. Ezzel viszont törvényt sértenek!

   

Sok kisnyugdíjas megkuporgatott pénzén vett eledellel vagy megmaradt és összegyűjtött morzsákkal eteti merő állatbaráti szeretetből a tereken rajcsúrozó galambokat és egyéb madarakat. Sokan közülük nem is tudják, hogy a jogszabályok szerint mekkora hibát követnek el, aminek bizony számukra súlyos - anyagi - következményei lehetnek. Az 1994/48. számú fővárosi köztisztasági rendelet szerint ugyanis az illegális galambetetők pénzbírsággal sújthatók. Ez csak kiegészítése a fővárosi állattartási rendeletnek, amely kimondja, hogy "tilos idegen állatokat a házba szoktatni, tilos erkélyen, bérházak udvarán, lichthofban városi galambokat etetni".

Magyarországon mintegy kétmillió galambpár él. A földről szedegetik össze az általunk eldobált élelmiszermaradékokat, morzsákat, magokat és szerves hulladékokat. Ebből a szempontból hasznosak. Viszont fészkeiket sokszor olyan helyekre (épületek szellőzői, ereszei, kéményei, védelem alatt álló műemlékek) rakják, amelyeket ürülékükkel nemcsak beszennyeznek, hanem el is csúfítják, nem beszélve a bélsarukkal terjesztett betegségekről (salmonellosis, chlamidiosis).

Másik jellegzetes madarunk a jellegzetes cserregő hangjáról és fekete-fehér tollruhájáról jól ismert szarka. Manapság egyre többször találkozhatunk vele, mert jól alkalmazkodott a városi életmódhoz. Rovarokkal, gyümölcsökkel, magvakkal táplálkozik, elfogja a mezei pockot, de sajnos elrabolja a fiatal madárfiókákat és kiissza a fácántojásokat is. A dögöt sem veti meg. Gyakran megdézsmálja a háziállatok eledelét, gyakorta rájár a kutya és a macska ennivalójára. Ha nem vigyázunk, berepül a nyitott ablakon, és akár az akváriumból, a szemünk láttára lopja el kedvenc halunkat. A tavi aranyhalak, a napozni kitett ékszer- és görögteknősök sincsenek biztonságban tőle. Ha állatainkat napoztatjuk, erre mindenképpen gondoljunk, és szúnyoghálóval alaposan fedjük le a terráriumot.

Sok madár csoportosan szeret aludni (veréb, fecske). Sokszor a nagyfeszültségű villanyvezetékeken ülnek tucatjával, vagy a fák ágaira gallyaznak fel. Ez önmagában még nem probléma, kivéve, ha a fák alatt parkoló autókat "tisztelik meg" névjegyükkel. Sokan csak legyintenek, miszerint ez nem probléma, de a madárürülék bizony megrongálhatja az autó fényezését, és egy ilyen autó esztétikailag sem kívánatos. (Szárazon nem szabad a "foltot" dörzsölni, előbb vízzel fel kell lazítani, és csak ezután lehet kíméletesen eltávolítani.)

Hogy mit is tehetünk a madárnévjegyek ellen?

A kisemlősöknél bevált ultrahangos riasztó madarak esetében mit sem ér. Minden áldott nap autómosással kezdeni a napot, és emiatt egy órával előbb felkelni sem kellemes. Az ágakat levágni nem minden esetben lehet, közterületen pedig engedélyköteles.

Megoldást jelenthet az úgynevezett madárriasztó tüske. Felhelyezése darabonként történik. Az egyes elemek rögzítése a védeni kívánt felülethez történhet szilikon ragasztóval, szögeléssel vagy csavarozással, illetve ezek kombinációjával. A szögelés, illetve csavarozás is hosszú távú megoldást nyújt, bár a rozsdamentes acél tüskék elhelyezkedése miatt a kivitelezése igen nehézkes, és gyakran nem is alkalmazható, mivel sérülne a védeni kívánt felület.
   
A másik, mérget nem tartalmazó készítmény a habspray, amely szagtalan, ragacsos, átlátszó réteget képez a felületen, amivel érintkezve kellemetlenséget okoz a madaraknak. Egy másik, természetes növényi eredetű anyagokat tartalmazó elszoktató szer pedig csak az állatok szaglására hat: az emberek számára kellemes, a madarakéra azonban egyenesen elviselhetetlen. Távol tartja a madarakat háztetőkről, háztetőn lévő napelemektől, fűtő berendezésektől, ablakpárkányoktól, csatornáktól, antennáktól, légkondicionáló berendezésektől, szellőző nyílásoktól, padlásgerendáktól, tároló helyiségektől, ahol madarak szoktak tartózkodni. Ártalmatlan emberekre, növényekre vagy más állatokra.

Ezek a készítmények ellenállnak az időjárásnak, nem mosódnak le az esőben, nem folynak szét napsütéskor. Nem károsítják az épületek festését, és könnyen eltávolíthatók. Áruk körülbelül 3000-4000 forint.


Az úgynevezett riasztó szalagok fény- és hanghatásával elriasztják a legtöbb madárfajtát. A színjátszó, holografikus szalag rendkívül csillogó felülete visszatükrözi a napfényt. Alkalmas többi között gyümölcsfák, veteményesek, teraszok védelmére, galambok mellett varjak és seregélyek távoltartására is. Egyméteres csíkonként célszerű kilógatni. Egy 5 centiméter széles, 30 méter hosszú szalag ára hozzávetőleg 18 000 forint.

A háló rések, üregek és nagyobb nyitott felületek védelmére való, megakadályozza a madarak berepülését az épületbe. A nagy szakítószilárdságú nylon ára 1000 Ft/m2, horganyzott huzalból csavart fém háló 1500 Ft/m2.

Létezik elektromos galambriasztó is. Az általa 0,5-1 percenként - néhány másodpercnyi időtartamra - kiadott hang kellemetlen a madarak számára, így más élettér keresésére kényszeríti őket.  A kellő hatás érdekében célszerű mintegy 20 méterenként egy-egy darabot elhelyezni. Tartós elemmel a készülék 4-5 hónapig működik. A készülék által ciklikusan kibocsátott éles hang egyes háziállatokra, az arra érzékeny emberekre zavaró hatással lehet, ezért a készülék üzemeltetési helyét ezek figyelembe vételével kell meghatározni. Ára körülbelül 5000 forint.

Az etetett, szelídített galambok esetében azonban általában hatástalan. A galambok etetése egyrészt jó dolog, mert segítünk rajtuk akkor is, amikor például télen, a nagy hidegben az élelemforrások kiapadnak, viszont rossz is, mivel a jogszabály értelmében szabálysértést követ el, aki eteti őket, és akár harmincezer forintra büntethető. Alapvető igazság nincs, illetve mindkét oldalnak (állatvédők, jogszabályalkotók) van némi igazsága - de mint tudjuk, az igazság "mindig odaát van".